11. Rész SummerTime!!

2 hét telt el azóta az este óta. Épp elég idő, hogy John és én mindent tisztázni tudjunk. Viszont az elmúlt egy hétben nem minden alakult zökkenőmentesen. Becky visszaköltözött New York-ba.  Ennek legfőbb oka az volt, hogy  szakítottak Edwarddel.  Minden címlapon mi voltunk, rengeteg hazugságot írogattak rólunk és sajnos ezeket már nem bírta ki a kettőjük kapcsolata. Ed teljesen összetört érzelmileg. John épp ezért nem nagyon akarja egyedül hagyni öccsét. Ez persze érthető. A mai nap viszont más lesz.  Odakint csodásan süt a nap, remek az idő.  Látszik, hogy végre itt a nyár.  Ezért úgy döntöttem, hogy ha törik, ha szakad kiráncigálom ma a srácokat a strandra, vagy bárhová, csak ki a házból.

 - Elmentem. Majd jövök. - kiabáltam, bár mondjuk feleslegesen. Apa dolgozott, anya meg Martin pedig vásárolni voltak. Felkaptam a cuccomat és elindultam. A srácok egy utcára laktak tőlünk. Az alatt a rövid idő alatt is az járt a fejemben, hogy miért is találtam ki ezt az egészet. Becky viszonylag, sőt túl hamar tette túl magát a szakításon.  Tegnap mesélte, hogy máris egy új sráccal kavar kint..  Kicsit megharagudtam rá, hisz én nem így ismerem őt. Ezért határoztam el, hogy nem hagyom, hogy Ed tovább szomorkodjon Becky miatt. Nem érdemli meg. Ha ő is túlteszi magát rajta, mindenkinek jobb lesz.  Persze nem siettetem, hisz tudom,hogy ez milyen. Csak a gondolataimra koncentráltam, így még a Grimes ház mellett is majdnem elmentem. Épp kopogásra emeltem a kezem, mikor az ajtó kinyílt. Susan lépett ki rajta. Mikor meglátott mosolyra húzódott a szája.
 - Jó reggelt! - köszöntem udvariasan.
 - Szervusz Sara! A fiúk még alszanak, de menj be nyugodtan. Én épp vásárolni indulok. Hozzak neked valamit?  - hadarta el, majd kitárta nekem az ajtót.
 - Nem, köszönöm.
 - Rendben. Akkor szia.  - köszönt el.
 - Viszlát.
Bementem a házba, felszaladtam a lépcsőn és egyenesen a fiúk szobája felé vettem az irány.  Egész úton reméltem, hogy még alszanak, így legalább én kelthetem őket, pont úgy, ahogy elterveztem, és ebben Susan megnyugtatott.  Bekukucskáltam az ajtón, ahogy benyitottam megcsapott az a tipikus fiúszobás állott szag... Hatalmas volt a rendetlenség. Minden a földön, pólók, nadrágok, cipők szanaszét. Mondjuk nem számítottam másra. Az ablakhoz siettem, megragadtam a sötétítő függönyt és gyorsa széthúztam.
 - ÉBRESZTŐ!!! - mondtam határozottan.  A sötét szobát teljesen ellepte a beáramló fény.  Mindketten reagáltak rá,  gyors grimasszal, majd átfordultak a másik oldalukra.  Edward ágya volt közelebb, így kiszedtem a feje alól a párnát és püfölni kezdtem vele.
 - John! Ugye tudod, hogy milyen idegesítő a barátnőd! - szólt nevetve Ed.
 - Tudom! - jött oda hozzám John és egy puszit nyomott az arcomra. Edward egy hirtelen mozdulattal kikapta a kezemből a párnáját és úgy tett ahogy én.
 - PÁRNACSATAAA!!!!!  - kiáltottak fel egyszerre.
 A 8 órás keltésért, megkaptam a büntetésem.  Mindketten engem püföltek, csikiztek. Körülbelül 10 perc telhetett el, mikor már nem bírtam tovább. Kiszabadítottam magam John öleléséből és a szoba másik felébe szaladtam.
 - Srácok! Srácok, elég! - mondtam lihegve. - Készülődjetek, öltözzetek, mert megyünk el.
 - Mégis hova? - kérdezte John.
 - Strandra, vagy vidámparkba, vagy nekem teljesen mind1, csak el itthonról.
John és Edward egymásra néztek, egy zsivány mosoly ült ki mind kettőjük arcára.
 - Szóval fürdőzni szeretnél? - kérdezte Edward, ugyan azzal a mosollyal, majd újra egymásra néztek.
 - Igen! De várj, mire készül... - végig sem tudtam mondani, Ed hirtelen odaszaladt hozzám és felkapott a vállára. Csak rohant velem le a lépcsőn egészen a hátsó udvarig.
 - Hé, hé mit csinálsz?  - kérdeztem nevetve, mikor a kerti slag felé nyúlt. Nem válaszolt, csak felém irányította a slagot,és locsolni kezdett. A hideg víztől felsikítottam, próbáltam kitérni előle, de nem nagyon sikerült. Aztán csak azt vettem észre, hogy egy vödör vízzel támad John az öccsére. Már ott tartottunk, hogy mindenki csurom víz volt. Még szerencse, hogy a fehér felső, és farmer short alá fürdőruhát vettem fel. Kint ugráltunk a kertben, hót vizesen, mint a kisgyerekek. Nagyon jól éreztük magunkat. Ahogy elnéztem Edward is. Nemsokkal később csengettek. Mivel mindketten csupán egy szál bokszerben voltak, én mentem ajtót nyitni.
Kinyitottam és megtorpantam.  
 - Te mit keresel itt??   - elkerekedett szemmel, csak ennyit tudtam kinyögni.