5. Rész. Indulás haza (John szemszöge)

Beep - Beep  csörgött az ébresztőm. 4:30 van. Edward ágya felé fordultam. Még nagyban húzta a lóbőrt.. Lenyúltam a földre és vakon keresgélni kezdtem a kezemmel. Egy párnába ütköztem, felkaptam és erőtlenül az öcsém fejére dobtam.
 - Ébresztő!! - mormogtam közben.  Ed nem reagált, a feje alá tette a párnát és aludt tovább. Felültem az ágyban. Körbe néztem, közben kinyújtóztattam elaludt végtagjaimat.  Egy kupis New York -i hotelszobában vagyunk, már 3. napja. Mondjuk a kupiért mi vagyunk a felelősek, szó se róla... :)  Mára már csak egy reggeli rádióműsorunk van, aztán el kell érni a repülőt és mehetünk haza Dublinba.  Felálltam, kómásan odabandukoltam Ed ágyához és lerántottam ról a takarót.
 - Ébresztő!! - mondtam, most határozottabban.
 - Naa! - mordult fel. - Ne már, hagyj aludni!
 - Jól van, felőlem elkéshetsz!
 - Honnan? - kapta fel a fejét. - Nem este 8-kor megy a gép??
 - Az akkor megy, de a rádióműsor nemsoká kezdődik és 7-re nekünk is ott kell lenni. Még el kell csomagolni, elkészülni, odaérni...  és már el is késtünk. - magyaráztam a fürdő ajtóból és rádobtam egy nedves törülközőt, hogy kicsit életre kelljen.  Visszamentem a fürdőszobába, kicsit lecsapattam magam, fogat mostam aztán felvettem a tegnap este kiválasztott ruhadarabokat. A fekete cső farmer, fehér ing és piros zakó összeállításnál döntöttünk.  Már épp a hajammal akartam kezdeni valamit, de odakint túl nagy volt a csend, így kinéztem.  A látványtól elröhögtem magam.  Edward az félig rádőlve az ágyára, nadrág a térdéig felhúzva, inge félre gombolva, már ami be van rajta gombolva...
 - Sokra haladtál öcsi. - mondtam, majd megpaskoltam a mellkasát.
 - Nincs kedvem megcsinálni a hajam.. Elég lesz egy sapi?
 - Ahogy elnézem semmihez sem nagyon van kedved. Amúgy igen, én is azt veszek fel.
6:30-ra végre sikerült mindennel elkészülni. Edward nagy nehezen felébredt, összepakolt a bőröndjébe, mert a hotelba már nem jövünk vissza. Szerencsére,  már csak egy pár rajongó ácsorgott a hotel előtt, így ott is hamar végeztünk, és már úton voltunk a stúdióba. Közben 1-2 videó sem maradhatott el. :)
A műsorban a szokásos kérdések hangzottak el, mikor jön az új album, új klip, hogy csináljuk meg a hajunkat, mikor megyünk ide-oda, van-e barátnőnk? - és még sok egyéb kérdés.
Utána, igazából már semmi dolgunk nem volt, így megint bevettük a várost. A 3 napból 3-szor látogattunk el a Time Square-re, vettünk még fura szuveníreket, ebédre Sushit. Aztán már csak azt vettük észre, hogy este fél 7  van.  Elindultunk a reptér felé. Az előtérben egy nagyon aranyos lánycsapat fogadott minket, " Viszlát Jedward!" feliratos kis táblákkal. Felkísértek egészen a kapukig. A sok vaku villanástól, már csillagokat láttam . Edwardot is elvesztettem. Körül néztem, hátha meglátom valahol. Meg is lett. A szemem sarkából, csak annyit láttam, hogy egy földön fekvő lányhoz siet. Nem foglalkoztam vele, az ő dolga hogy hogy csajozik.. :P Aztán megszólalt a hangosbemondó. A járatunk 10 perc múlva indul, el kéne kezdeni a beszállást.
 - Na lányok, nagyon aranyosak vagytok, örülök, hogy megismertelek titeket, most mennünk kell. Remélem, hamarosan találkozunk! - köszöntem el a lányoktól. Felkaptam a kézi táskámat és elindultam fel a gépre. Mikor Edward megjelent én már elfoglaltam a helyünket.
 - El sem fogod hinni, hogy kivel futottam össze!!