6. Rész. A "nagy" találkozás (John szemszöge)

 - El sem fogod hinni, hogy kivel futottam össze! - támadt le Edward, mikor megtalált a gépen. Csak pislogtam, hogy mi baja lehet.. Mondjuk, lehet olyannal találkozott, akiért rajong, vagy rajongunk, vagy ilyesmi..
 - Miley? Taylor Swift?? Oh oh várjál tudom... Britney !??? - találgattam lelkesen.. :D
 - Igen Briney-vel!! - ült le a helyére.
 - Tényleg vele??? Na nee!!
 - Hát nem is!!  - hallatszott a hangjában a csalódottság, aztán felkapta a fejét, és folytatta: - De szerintem te is örülnél, ha újra látnád!!
 - Bökd már ki, hogy kiről beszélsz!! - utasítottam..
 - Jól van na! -adta meg magát. - Sara-val. Sara Wilsonnal.
Éreztem, hogy megdobban a szívem a név hallatán. Sararól azóta nem hallottam, mióta szakítottunk.. Lassan 2 éve. Az első és egyben egyetlen szerelmem volt, de marha voltam, mert a zenei karrierem építése fontosabbnak bizonyult, mint az ő szereleme. Vajon megismerne még?? Hát persze, azért annyit nem változtam.. Na meg Edwarddel már találkozott... A mázlista Ed..  Vajon szereti a számainkat?? Vagy hallani sem akar rólunk??
 - Hahóóó!! Föld hívja Johnt!! Köztünk vagy még???
 - Ja, ahha.. Mit is mondtál??
 - Hogy hajnali 4 lesz otthon mire hazaérünk.  Ne verjük fel anyuékat. Menjünk el inkább a Juice-ba!
 - Oké.  Hallod, Ő is a gépen van??
 - Ki?...   Jaa... Ahha.
 - És mit csinált New York-ban, nem mondta??
 - De, tanul. A nyár miatt megy most haza.
 - Oké.
Ezzel a beszélgetést be is fejeztük. Ed a fejére tette a füles és zenét kezdett hallgatni. Én is ezt csináltam. A zene mindig ellazít. Hátra dőltem és kibámultam az ablakon. Sara járt a fejemben. Fura, hogy az eltelt idő alatt, szinte egyszer sem jutott eszembe. A tudat, hogy most csak pár méterre van tőlem idegesített. Látnom kell őt.  Nem sokkal később Edre pillantottam,  már aludt. Én csak untam magam, az ablakon bámultam ki, de ott se láttam semmi érdekeset. Nem repült a repülő szőnyegén Aladdin, és egyik felhőn sem várt rám Britney Spears. Végül már nem tudtam mit kezdeni magammal. Felálltam a helyemről, és csak vittek a lábaim. Mikor már a másod osztály kapujánál voltam, megtorpantam.  Biztosan akarom ezt?? De nem volt kétségem. Látnom kell őt. Csak egy picit!!  Körülnéztem. Majdcsak mindenki aludt. Remélem Ő nem fog. Bár teljesen mind1 lenne. Na jó, azért nem... Mikor már másodjára jártam körbe a szememmel a helyet, megakadt a szemem egy ismerős arcon. Igen,  ott van Sara. A laptopjába feledkezve, mosolyogva ül a helyén, szerencsére egyedül...   Odamentem és lehuppantam az üres székbe. Sara ijedtében pattant egyet és lecsapta a laptopja monitorát...
 - Mi van?? Ilyen ijesztő vagyok??
 - Ha letámadsz egy védtelen embert, nos akkor igen. - gúnyolódott. Azt láttam rajta, mintha örülne, hogy lát, de mégis próbál nem közeledni..  - Mit keresel itt??
 - Edward bealudt. Mesélte, hogy itt vagy, gondoltam megkereslek. 
  - Megtaláltál! 
  - Épp hogy. Nagyon sokat változtál! Tetszik a hajad!
Elkaptam, egyik kósza, hullámos tincsét és a füle mögé raktam. Elcsépelt tudom, de szinte reflex szerűen csináltam.  Ezután minden eszembe jutott. Egy csomószor ezzel a mozdulattal kezdeményeztem a csókot. De most, bármennyire is szeretném, nem tehettem... 
  - 2 év hosszú idő. 
  - Bizony. Na de mesélj, mi történt veled mostanáig??
Látszott rajta, hogy elgondolkozott.. Lehet titkol valami. Bár mondjuk miért is kötné a magán életét az orromra?! 
  Szerintem a legérdekesebb dolog ami eddig történt velem, hogy a reptéren felestem Edward táskájában.  
Jézusom.. Ő volt akkor az a lány, akihez Ed sietett...
  - Az te voltál?? Csak annyit láttam fél szememmel, hogy elesik valaki, és Edward szalad oda hozzá.
És még azt hittem, hogy csajozni próbál...  ezen a gondolaton önkéntelenül is felnevettem.  -Mikor meg mesélte, hogy összefutott veled, ezt nem mondta.   
 - Hát az a valaki én voltam. - 
Nézett rám azokkal a hatalmas barna szemeivel, és beszélgettünk. Rengeteg minden szóba jött. A sulija, a karrierünk, igazából, minden téma... majdnem minden szóba jött. Teljesen elvesztettük az időérzékünket,legalábbis és biztosan. Egy légi kísérő  jött oda hozzánk és zavarta meg a beszélgetésünket:
  - Elnézés kérek, hamarosan leszállunk, uram kérem üljön vissza a helyére. 
Nemsokára leszállunk és vége mindennek, újra nem beszélünk majd megint jó pár évig. De most nem hagyom.
  - Ö csak egy pillanat. - szóltam a hölgynek. Valamit még el kell intéznem. Mondjuk egy randit, vagy valami ilyesmit.  Meg is van: 
  - Kijön valaki eléd a reptérre? 
  - Nem hiszem. Nem szóltam haza, szóval ha Becky nem szólt, akkor biztos nem. - mondta halkan. 
  - Eddel, úgy gondoltuk, hogy leszállás után elmegyünk a kedvenc kajáldánkba. Esetleg van kedved velünk tartani? 
  - Persze! -vágta rá mosolyogva. Az én arcomra is kiült egy nagy mosoly... 
  - Szuper! Akkor kint találkozunk. - gyorsan felálltam, és visszabaktattam a helyemre. Edward épp akkor kelt fel, mikor visszaértem. Elmondtam neki, hogy amíg aludt megkerestem Sarat. Meg lényegében mindent, ami az alatt történt. Pár perc múlva földet értünk. Én és Ed gyorsan kint voltunk, igazából kiszaladtunk/ugráltunk a gépből. Én azért mert nagyon boldog voltam.. :P Ed meg csak felfrissítette magát. A kapunál vártuk Sara-t. Már majdnem zárták a légi folyosót, mikor megpillantottam Őt. Pontosabban őket, mert nem volt egyedül...